A bátyám nagyon szeret zenét csinálni, persze elektronikus zenéről van szó. Keveréssel kezdte még a gimiben, de a dolog kinőtte magát, egy ideje már a saját zenéjét írja, és viszonylag rendszeresen koncertezik. Egyelőre főleg kisebb, underground helyeken szokott játszani a városban. Én általában részt veszek a koncertjein, mert jóban vagyunk, és még a zenéjét is szeretem.

Persze a bátyámnak iPhonja van, mi más is lehetne egy zenésznek. Már elég régóta bírta a telefon, de a múlt héten az akkumulátor feladta a harcot. Mindenképp szerette volna viszonylag gyorsan megjavíttatni, mert a koncertjeit ezzel szokta felvenni. Ha ott vagyok, engem kér meg rá, hogy kezeljem a készüléket, olyankor videóanyag is készül. Mivel másfél héttel később koncertje volt, ezért aggasztotta a dolog, gyorsan kellett cselekednie.

A bátyám az egyik legjobb haverjától kért tanácsot. Kristóf eléggé otthon volt az telefonjavítással kapcsolatos kérdésekben, és azt is pontosan tudta, hogy hol cserélnek iPhone akkumulátort.

A készülék másnap már a szervizben is volt, a bátyám telefonon egyeztetett velük időpontot. Emlékszem, együtt néztük a honlapot, és felfedeztem, hogy vidéki szolgáltatásuk is van, a telefont +3000 Ft költségért futárral szállítják oda-vissza. Szerintem ez egy nagyon jó szolgáltatás.

A bátyám haverjának hála, nem kellett a neten az iPhone akkumulátor csere kifejezésre keresgélni. Sokkal bizalmatlanabbak lett volna a javítással kapcsolatban, ha idegen helyre adja be a telefont, mint így.

iphone akkumulátor csereMiután elrendezte a szervizt, a bátyus átjött hozzám, kölcsönadtam neki az egyik régi telefonomat, amibe beletehette a SIM kártyáját, amíg az iPhone akkumulátorát kicserélték. Azt mondta, ha minden jól megy, egy héten belül visszaadja a telefont, hívják, amint elkészült a telefon, de egy héten belülre ígérték a dolgot. Sokat nevettünk, mert a régi telefonom rózsaszínben pompázott, a bátyám azt mondta, lehet, hogy vesz rá valami tokot, mert ez így vállalhatatlan. Mondtam neki, hogy annyi pénzből szerintem már egy telefont is talál, egy csomó nagyáruházban lehet venni párezer forintért mobilt. Persze az még régebbi, az én csajos kis telefonomon legalább internetezni tudott. Mondtam neki, hogy tokot viszont szerintem fölösleges vennie hozzá, nem hiszem, hogy bárkit is érdekel, milyen a telefonja.

Végül, úgy egy fél nap múlva tényleg vett rá egy tokot, mert aki meglátta a haverjai és ismerősei közül a rózsaszín telefonnal, mint elkezdte szívatni. Ezért ebédszünetben vett rá egy terepszínű borítást. Persze közben a pletyka már elkezdett terjengeni, hogy a bátyám stílust váltott; az iPhoneról csajos androidra. Valaki le is kapta, ahogyan éppen telefonál a rózsaszín kütyüvel, a kép hozzám is eljutott délután. Igen, kezdtem érteni, miért akart rá valami tokot venni.

Aztán este persze megkaptam a magamét. Felhívott telefonom, hogy a legnagyobb hibája az volt, hogy rám hallgatott ebben az ügyben. Mondtam neki, hogy ne legyen ilyen pukkancs, örüljön inkább, hogy ennyi haverja meg barátja van, mert ez nem sértő szívatás. Nem érdekelte, hogy miről beszélek, csak szentségelt még egy sort, aztán letettük.

Tudtam, hogy majd megnyugszik, a bátyám lobbanékony természet. Ha fölhúzza magát, nem lehet vele mit kezdeni, egyszerűen hagyni kell, hogy egy kicsit méltatlankodjon.

Másnap már telefonált is, hogy bocsánatot kérjen. Persze nem voltam rá mérges, úgyhogy nem csináltam nagy ügyet a dologból.

Persze az iPhoneja akkumulátorát kicserélték a koncertig. Már jóval előtte készen volt, telefonáltak neki, hogy mehet érte.

A bátyám nagyon elégedett volt a szolgáltatással, mondta is, hogy nem csak iPhonet, hanem egy csomó márkájú telefont javítanak, úgyhogy, ha elromlik a telefonom, nézzem meg, hogy javítják-e ott a márkát, mert szerinte nagyon érdemes ott javíttatni a telefont. Mondtam, hogy megfogadom a tanácsát, bár szerencsére már egy jó ideje nem kellett telefont javíttatnom.

Ezt a kijelentést most gyorsan le is kopogtam.

A bátyám koncertje egyébként nagyon jól sikerült. Persze videóra vetette az egészet, mert ott voltam.

Beszélgettem pár szót a haverjával, aki a szervizt ajánlotta neki, én is megköszöntem a közbenjárását.

Mondta, hogy a bátyám már vagy milliószor megköszönte, és megbeszélték, hogy a koncert után megisznak még pár sört. Hívott, hogy tartsak velük.

Végül egy darabig tényleg csatlakoztam hozzájuk, bár már elég fáradt voltam.

Persze a bátyám minden ismerősének elbüszkélkedett a megjavított telefonjával, és a jótevőjét is bemutatta azoknak, akik eddig nem ismerték. Én csak diszkréten vigyorogtam a háttérben, mert olyan volt, mint egy kisgyerek.

Szóval egy darabig még elsörözgettem velük, de aztán, mikor a hangulat kezdett a tetőfokára hágni, inkább búcsút intettem a társaságnak, mert éreztem, hogy legyűr a fáradtság.

Persze a bátyám elmesélte másnap, hogy mi történt, miután hazamentem, videókat meg képeket is küldött, most, hogy végre a megszokott minőségben tudta készíteni őket, vérszemet kapott. Biztosan a majdnem egy hetes megvonások miatt volt ilyen aktív, mert nagyon sok képet és videót készített az estéről.

De legalább minden a lehető legjobban alakult!